A rostbevitel növelését 10-ből 9 háziorvos biztos,hogy ajánlja 🙂 De,miért is?
Kezdjük az elejétől!
A rost olyan szénhidrátokra utal, amelyeket szervezetünk nem tud megemészteni. Bár ez egy olyan tápanyag, amely szinte semmilyen energiával nem látja el a szervezetet, az étrend szerves részét kell képeznie.
Megkülönböztetünk vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokat, ezekről nagyon röviden a következőket állapíthatjuk meg:
Az oldható rostok elsősorban a koleszterinszintre, a vércukorszintre vannak jó hatással, de bélflóránk egészségéhez is hozzájárulnak, mivel erjedésük során táplálják a bélflóra hasznos baktériumait. Ilyen rostforrás pl. az alma, a zab, a borsó, a bab.
Az oldhatatlan rostok áthaladnak a tápcsatornán, anélkül, hogy felszívódnának. Teltségérzetet okoznak, növelik a bélsár mennyiségét. Ilyen oldhatatlan rostforrás pl. a teljes kiőrlésű termékek, a kuszkusz, de zöldségek közül a sárgarépa és az uborka is.
Az általános ajánlás szerint a napi rostszükséglet 25-30 gramm, mely egészségi állapotunk függvényében növekedhet. A napi rostbevitel ideális esetben 3:1 arányban tartalmaz oldható és oldhatatlan rostokat.
A következőkben megnézzük, milyen egészségügyi előnyei vannak a magasabb rostbevitelnek:
1. Javítják a tápanyagok felszívódását
2. Megkötik a rossz koleszterin (LDL) egy részét, így csökkenti a koleszterinszintet
3. Csökkentik a vastagbél és végbél betegségek kialakulásának valószínűségét
4. Lassítják a cukor felszívódását, így csökkenti az inzulinreakciót
5. A vízben nem oldódó rostok teltségérzetet okoznak a gyomorban, így támogatják a fogyókúrát
6. A megfelelő rostfogyasztás lazítja a székletet, gyorsítja az emésztést, aranyér betegségben szenvedő egyének számára különösen fontos
7. A rostbevitel elengedhetetlen bélflóránk egészségéhez, ami immunrendszerünk egészségének 70 %-át adja
8. Csökkentik a belek gyulladásait
9. Csökkentik az epekő kialakulásának kockázatát