14. nap – Miért nem érdekel, ha úgy érzed, nem fejlődsz?

Kivételesen a mai napon nem egy szakmai cikkel érkezem, hanem egy inkább motivációs célzatú posttal. 

 Számtalanszor előfordulhat az életben, hogy valami nem úgy megy, ahogy ti szeretnétek. A munkahelyeteken többet kell dolgozni, szemétkedik a főnökötök, probléma van a családdal, órákig lehetne még sorolni.

A fenti és az összes többi probléma közül vannak olyanok, amelyekre hatással lehettek, és vannak olyan problémák, amelyekre sajnos nem.  

Nyilvánvaló, hogy ezek a problémák kihatnak a teljesítményetekre, amelyek sokszor ugyancsak negatívan érintenek benneteket. Ezekből később egy probléma spirál alakul ki, amely után egyre jobban elönt titeket a “semmi nem úgy megy, ahogy én szeretném” érzés lavinája.

 Sokszor hallom benn a teremben, hogy stagnál a fejlődésem, úgy érzem nem fejlődöm, semmi értelme az edzésnek, nem is tudom miért jöttem el. Jó az utolsó már sarkalatos, de azért heti egy ilyen példa szerintem minden olyan edzővel előfordul, aki rengeteg emberrel dolgozik nap, mint nap.

Ilyenkor szoktam igazán mosolyogni, és azt mondani, hogy nem érdekel, mit gondolsz a teljesítményedről, nem érdekel, ha úgy érzed, nem fejlődsz.

Miért is gondolom így?

Azért, mert megcsináltál egy otthoni edzést egy olyan kemény nap után is, amely után legszívesebben semmivel sem foglalkoztál volna. De ahelyett, hogy keseregnél a napod miatt, inkább azon dolgozol, hogy egészségesebb legyél, vagy csak a napi stresszt levezesd, a tűréshatáron belül.

Azért, mert te nem vagy azon a napon tisztában a pozitív cselekedeteiddel, attól még azok jelen voltak a nap során. Úgy a munkahelyeden, mint az edzőteremben vagy az otthonodban. Mikor úgy érzed, hogy nem megy 1 fekvő sem, akkor gondolj arra, hogy attól az egy fekvőtől te nem leszel több, vagy gyorsabb, vagy ügyesebb, ellenben tettél magadért annyit, hogy mozogtál. 

Mert tudom, hogy a sportolást úgy hagyod abba aznap, hogy…

… uhh hát nem akartam edzeni, de köszönöm szépen, most így sokkal nyugodtabban és jobban érzem magam…

Az hogy jelenleg úgy érzed nem fejlődsz, az egy múló pillanat.

Mihez képest nem fejlődsz?

 Tegnaphoz képest?

 Egy hónappal ezelőtthöz képest?

 Ahhoz képest mikor elkezdted?

Ha minden napod brutálkemény és éjt nappallá téve dolgozol, akkor lesznek olyan hetek, hónapok mikor tényleg nem is tudsz fejlődni, számszerűleg.

Abban az időszakban nem is az a lényeg, hogy 1 fekvőről 5 fekvőre fejlődj! Ezt neked is el kell ilyenkor fejben engedned.

Ebben az időszakban a lényeg, hogy ne hagyd abba mozgást, a sportolást, ha meg nem kezdted még el, akkor ideje óvatosan nekiállni.

 Ha kell, akkor találd ki valahogyan, hogyan tudnál időt spórolni, mert a legrosszabb, amit tehetsz magaddal (pláne a nehéz napok idején), ha azt a tevékenységet veszed el magadtól, ami kikapcsol, ami boldoggá tesz, amitől úgy érzed, hogy egy kicsit fellélegezhetsz.

Ha valamit el kell engedned, akkor engedd el a nyavalygást, az önsajnáltatást, a szomorúságot, és inkább harcolj tovább, ahogy eddig is, én mindenképpen mellettetek vagyok. 🙂

Mert egy a fontos továbbra is, Válj Parádés Sportolóvá!